Lorna egy Triton kakadu, aki évekkel ezelőtt került hozzánk a szentélybe. Korábbi tulajdonosai Srí Lankáról importálták, kókuszgyűrű volt a lábán, ezért valószínűleg vadon fogták és legálisan (vagy illegálisan) importálták őt. Tollszaggató volt és az első pillanattól kezdve nagyon zajos, tavaly a tollkopasztása rosszabbodott, és már azt hittük, hogy meg fog halni. Az állatorvos felkeresésekor megállapításra került, hogy belső betegség, valószínűleg daganat okozza a jelenséget, amely évek óta fennállhat, és most már annyira irritálta, hogy a kopasztás súlyosbodott, aminek következtében a papagáj rendszeresen vérzett.

Különböző gyógyszerekkel kezelték, és semmi sem működött, az állapota már olyan rossz volt, hogy folyamatosan leesett az ülőrúdról és a padlóra zuhant, így egy alacsony rekesszel ellátott hordóládába tettük, hogy ne essen baja. A tollaza olyan mértékben hiányossá vált, hogy állandóan egy radiátor mellett kellett tartani szegényt. Hónapokig tartó kezelés és ápolás után kinőtt néhány tolla, nem sok, de folyamatosan nőttek, bár még mindig kiszedegette magának, viszont a rettenetes hangja visszajött, aminek kivételesen nagyon örültünk.

Nincs újratelepítési politikánk - ez azt jelenti, hogy lakóink örökre az intézetben maradnak, nem kísérletezünk új otthonba telepítéssel, örökbeadással. A kakadukat nehéz sikeresen átszoktatni egy másik otthonra és gazdákra, és néha hónapokat, sőt éveket töltenek el idegenkedve. Rehabilitációjuk megszakítása sokszor érvényteleníti az összes munkát, így aztán az új otthonban a régi problémák újra előkerülnek, a papagájok pedig visszatérnek a szentélybe, mint a bumerángok. Ezt szeretnénk elkerülni.